Gazdasági Program 2020-2024

A Gazdasági Program jóváhagyott aláírt, változata az alábbi linken letölthető:

58. határozat (4815198 bájt)

I. Bevezetés
Minden önkormányzatnak a választások után, az alakuló ülését követő hat hónapon belül, a „Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény” 116.§ egyes bekezdései alapján Gazdasági Programot kell készíteni. A program tartalmi összeállításában azon hosszú távú elképzeléseket és fejlesztési terveket kell figyelembe venni, aminek eredményeként a képviselő-testületet a ciklus időtartamára, vagy azon túlnyúlva egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint vezérli. A programban azokat a célkitűzéseket kell szerepeltetni – a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságokat, valamint a pénzügyi lehetőségeket is figyelembe véve – melyek biztosítják az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok, közszolgáltatások megfelelő színvonalon való elvégzését.

Alapelvek:

·         Az önkormányzati kötelező feladatok biztonságos ellátását biztosítani kell.

·         A Képviselő-testület felvállalja a lakosság szempontjából fontos, de nem kötelező feladatokat úgy, hogy ezek ellátása nem történhet a kötelező feladatok ellátásának rovására.

·         A Képviselő-testületnek a település vagyonával jó gazda módjára és racionálisan kell gazdálkodnia.

·         A feladatellátáshoz kapcsolódó vagyonelemeket meg kell őrizni, működőképes állapotukat biztosítani kell.

·         A költségvetést mindig úgy kell tervezni, hogy rendkívüli helyzetben is tudjon forrást biztosítani.

·         A tartalékoknak biztosítaniuk kell, hogy a pályázóképesek legyünk váratlan, be nem tervezett új lehetőségek esetén is.

·         A Képviselő-testület hitel felvételét kizárólag fejlesztési célokra, végső esetben tartja elfogadhatónak.

·         Vállalható elképzelések, elérhető célok.

Célkitűzések:

·         A képviselő-testület és a polgármester elképzelései.

·         a település lakossága, valamint a civil szervezetek által megfogalmazott elképzelések, igények támogatása, segítése.

·         Az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzetének ismerete, a kiadási és bevételi egyensúly biztosítása, lehetőleg tartalékkal.

·         Az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére.

Az alapelvek és célkitűzések figyelembevételével kell az elkövetkezendő időszak Gazdasági Programját felépíteni.

Mindenképpen fontos feladat megfogalmazni minden olyan célt, ami szükséges ahhoz, hogy előrébb mozdítsuk településünket. Jelenlegi vagyoni helyzet, és jelenlegi gazdaságpolitika eredményeképp nagyobb léptékű fejlesztésre, beruházásra csak akkor nyílik lehetőség, ha arra központi vagy pályázati forrás van. Az önkormányzat saját bevételei csak kisebb munkák finanszírozására, valamint részben a pályázati önerők biztosítására elegendők. Ezért célszerű a célokat reálisan, kis léptékben összeállítani.

II. Helyzetelemzés
1.    Rövid történelmi áttekintés
Községünk Dél-Dunántúlon, Somogy megyében helyezkedik el, Kaposvár Megyei Jogú Város közvetlen szomszédságában, kb. 10 kilométerre fekszik. A település jelenlegi formáját a kettős történelme adja, egyik része a családi házas övezet, másik pedig a lakótelepi településrész. Az első levéltári adatok alapján Taszár Szent István korában már azon tizedik településhez tartozott, amelyeknek templommal kellett rendelkeznie. Ebből ered többek közt korábbi elnevezései is, mint például „Egyházastaszár”. A település másik részének kialakulása a XX. századra vezethető vissza. Az 1950-es években a falvakra jellemző utcasorok és házak, telkek mellett megjelentek a tömbházak, emeletes lakóházak, melyek elsősorban a katonai erők betelepülésének, valamint a reptér és a laktanya kialakításának, fejlesztésének az eredménye lett. A fejlesztés eredményeként további utcák kerültek kialakításra, és nőttek az építési telkek száma is.  Legjobban talán az akkori népességi adatok mutatják igazán a változást, hisz a II. világháború után kb. 700 fős település 1960-as évekre 1500 fölé, majd 1970-es évekre 2200 fölé emelkedett.

A 1995-2005. évek közötti időszakban mindennapjainkat jelentősen befolyásolta, hogy NATO békefenntartó erők védelmi bázisukat helyezték át a taszári laktanyába és repülőtérre. A délszláv válság miatt Taszár az IFOR, majd később az SFOR csapatok logisztikai bázisa lett. 2003-ban pedig a taszári bázison történt az iraki önkéntesek kiképzése. Ebben az időszakban 2300 fölé emelkedett a lakosságszám. Majd a távozásukkal a laktanya is bezárt, és az önkormányzat tulajdonába került, ami akkoriban igen jelentős vagyonnövekedést jelentett. Jelenleg többségében önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon állapota változó, de megfelelő programmal nagymértékben befolyásolhatja településünk jövőjét.

Taszár Község lakosságszámának változása 1870-től napjainkig

A lakosság összetételére vonatkozóan 2019. december 31-i KEKKH adatok alapján a lakosság száma 1982 fő, melyből 957 férfi és 1025 nő.

A lakosság korcsoportok szerinti összetétele – szintén 2019. december 31-i KEKKH adatai alapján – az alábbi:

–         14 év alattiak száma: 278 fő;

–         15-18 év közöttiek száma: 71 fő;

–         19-40 év közöttiek száma: 524 fő;

–         41-65 év közöttiek száma: 774 fő;

–         66 év felettiek száma: 335 fő.

2. Földrajzi adottságok
Községünk Somogy megyében, a Kapos folyó mentén található. A Dunántúli dombságon, azon belül is a Dél-Külső Somogy kistáj része. Nyugati irányban az Orci-patak, keleti irányban pedig a Tócsári-patak, északi irányban szántó, fásított terület, erdő, rét, déli irányban pedig a Kapos-folyó ad természetes határt a közigazgatási területünknek.

Földrajzi elhelyezkedése ideális. Kaposvár Megyei Jogú Város közvetlen környezetében, valamint a közeli Tolna megyei Dombóvár Város között található, a 61es főútvonal mentén. Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek a megyei infrastruktúrában, a 67-es gyorsforgalmi út növelheti a helyi adottságokat, mivel a Somogy megyében húzódó M7-es autópálya is már 40 perc alatt elérhető. Közúti és vasúti közlekedési is adott a településnek, bár a vasútállomás a településről távolabb, a régi – azóta már nem létező – „faluhoz” igazodva helyezkedik el. Buszközlekedés a város közelsége miatt is sűrű, jól megtervezett. A tömegközlekedést a lakosság jelentős része használja, mivel a legtöbb munkalehetőséget a szomszédos város adja.

3. Kulturális értékek
Taszár Községi Önkormányzat az Integrált Közösségi és Szolgáltató Térrel együttműködve igyekszik a kulturális értékeket, hagyományokat fenntartani. Éves szinten készült programterv alapján szezonális rendezvényekkel gazdagítjuk a lakók életét. A rendezvények látogatottsága változó, azon átlagosan a lakosság 5-15%-a vesz részt. Párhuzamosan egyesületek és kisebb csoportok is saját hagyományaikat őrizve, egyes esetekben az önkormányzattal együttműködve rendeznek kisebb-nagyobb közösségi eseményeket. Jelenleg több, nyilvántartott egyesület van, azonban a kulturális értékek megőrzésében – mind régebbre visszanyúló, mind a XX. század taszári történelmét fenntartó – a Turul Egyesület Taszár, valamint a Magyar Veterán Repülő Szövetség Somogy Megyei Egyesülete segédkezik.

Önkormányzatunk rendelkezik Taszári Hely- és Repüléstörténeti Kiállítással, mely nyilvános „múzeum”, de előzetes bejelentkezés szükséges. Döntően az egykori légi bázis 1936-2004 évek közötti történetének állít emléket, amely a bázis területén az amerikai légierő délszláv missziójának itt állomásozása idején épült, volt kápolnájában kapott helyet.

4. Vagyoni és pénzügyi helyzet
Jelen pontban a Gazdasági Program készítésekor jellemző adatok kerülnek rögzítésre.

Az önkormányzat jelenleg két bankintézménynél vezet számlát, OTP esetében az általános költségek, díjak, adók és egyéb intézményi költségek egyenlege található. 2020.03.27-i állapotnak megfelelően 49 919 212 Ft a számlaegyenlegünk, mely az alábbiakból tevődik össze:

– Kommunális adó: 4 186 643 Ft;

– Iparűzési adó: 8 604 810 Ft;

– Gépjárműadó: 5 566 589 Ft – lekérdezés óta a 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet alapján az önkormányzatot ez az összeg NEM illeti meg;

– Egyéb díjak, bevételek: 114 772 Ft;

– Taszári Polgármesteri Hivatal: 29 855 Ft;

– Taszári Napsugár Óvoda és Bölcsőde: 122 130 Ft;

– Egyéb pályázati támogatásokból származó összegek (becsült): 30 980 000 Ft;

– Egyéb tartalék: 314 413 Ft.

Másik számlavezetésünk a Magyar Államkincstárnál van, mégpedig a folyamatban lévő TOP-1.1.1-16-SO1-2017-00001 projektünkre kapott 300 millió Ft támogatás miatt, amit várhatóan 4,5 millió saját forrással kell kiegészíteni.

Taszár Községi Önkormányzat összvagyona – 2018. december 31-i állapota szerint – 1,9 milliárd forint.

Forgalomképtelen vagyunk többnyire helyi közutak, járdák és közterületek. Korlátozottan forgalomképes vagyonunk pedig azon építményeink, melyek a kötelező, ill. önként vállalt feladatok megvalósítását szolgálja.

Forgalomképes vagyonunk egy jelentős részét a belterületen található volt laktanya épületei, építményei teszi ki, ill. a belterületünk található 129/31. hrsz-ú terület. Kisebb mértékben van szántó, rét tulajdonunk.

Taszár Községi Önkormányzat által fenntartott intézmények:

– Taszári Polgármesteri Hivatal,

– Taszári Napsugár Óvoda és Bölcsőde.

Önkormányzatunk egyes kötelező feladatait társulás és szerződés keretében látja el:

– Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás,

– Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,

– Dél-Dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Társulás,

– Somogy Megyei Önkormányzati Társulás,

– Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft.,

– Somogy Temetkezési Kft.

Főbb közszolgáltatást és szolgáltatást nyújtó intézmények:

– Orvosi rendelő,

– Fogorvosi rendelő,

– Védőnői szolgálat,

– Gyógyszertár,

– Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér,

– Könyvtár,

– Sportcsarnok,

– Ikafalvi Farkas Béla Idősek Otthona,

– Taszári Hely- és Repüléstörténeti Kiállítás.

5. Folyamatban lévő pályázatok, beruházások
Jelenleg saját forrásból nem történik fejlesztés.

Uniós és hazai finanszírozásból jelenleg egy nagyobb volumenű iparterület-fejlesztési projekt folyik, mely jelenleg a kivitelezés kb. 50%-os fázisában van. Ivóvíz minőségjavító programban a kivitelezés hamarosan lezárul, a fejlesztésnek köszönhetően már érezhetően javult a községünk ivóvíz minősége. Bértámogatási projekt keretében 1 fő bérére kapunk 75%-os támogatást. Folyamatban van energetikai fejlesztési pályázatunk elbírálása, amiben az általános iskola épülete kerülne felújításra. Konzorciumi partnerként részt veszünk szomszédos településekkel közösen a helyi identitást és kohéziót elősegítő projektben.

Hazai finanszírozású Magyar Falu Program keretein belül orvosi eszközök beszerzésére és az óvoda fejlesztésére nyertünk támogatást. Előbbi beszerzése nagyrészt befejeződött, utóbbi esetében a műszaki tartalom változtatásának lehetőségeit vizsgáljuk a költséghatékonyság érdekében.

Egyéb hazai finanszírozású pályázatok megvalósítása már lezárult, vagy épp a zárásai folyamatban vannak.

III. Fejlesztési Célok, Célkitűzések
A fejlesztési célokat teljes körűen meghatározni leginkább a kötelező és választható tevékenységeken végighaladva lehet. Ennek értelmében a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ban foglaltak szerint kerültek a célok csoportosítva azon tevékenységek esetében, melyek relevánsak településünk esetében.

6. Településfejlesztés, településrendezés
A településfejlesztés lényegében a település egészére kiterjedő olyan társadalmi-gazdasági és környezetalakítási tevékenység, amelynek célja a lakosság életszínvonalának, ellátási és környezeti viszonyának javítása, valamint a fenntartható településfejlődés biztosítása.

A településünk közművesítése még nem teljes körű. Bár az ivóvíz minőség javító program hamarosan befejeződik, a szennyvízhálózat további fejlesztésekre szorul. Gázhálózati és csatornázási rendszer használhatóság szempontjából megfelelő. Közvilágítás a lakótelepi településrészben a 2008-ig megvalósult, azonban a világítástechnika fejlődésének következtében a közvilágítás korszerűsítése jelentős megtakarítást adhat.

Célok

1. A szennyvízhálózat „félbehagyott” munkáinak 2024-ig való befejezése. A lakótelepi épületek közül több esetben nem történt meg az „új” gerincvezetékekre való rákötés, melyek pótlása elengedhetetlen a megfelelő közműhálózati üzemeltetéséhez, valamint a jelenlegi hibák, károk elkerüléséhez. Az érintett lakosság anyagi hozzájárulásával felgyorsítható a folyamat.

2. Laktanyai gázhálózat fejlesztése, esetleg alternatív fűtési rendszer kiépítése részlegesen. A volt laktanya saját, belső fűtéssel rendelkezett, ami már nem megoldható az egységek hiányában, valamint a fenntartási akadályok miatt. Azon épületeket, ami még használható állapotban vannak, célszerű a későbbi pénzszerzési lehetőség érdekében fejleszteni.

3. Közvilágítás korszerűsítése. Az egyik legnagyobb önkormányzati kiadásunk a közvilágítás költsége. Az elmúlt években nagyjából 4,9-5,4 millió Ft közötti számlákra mindössze 1,8 millió Ft állami normatíva érkezik, ezért jelentős mértékben kell saját bevételből kiegészíteni a költségét. Energiatakarékos, korszerű világítástechnikával akár 40-60%-kal is csökkenthető a költség. A fejlesztés azonban jelenlegi pályázati hiány miatt csak hosszú távú szerződésekkel oldható meg. A következő 5 évben célszerű a korszerűsítés részleteit megvizsgálni, akár hosszú távú szerződés keretein belül is.

A fejlődés nem áll meg, a következő ciklusban is jelentkezhet olyan technológia, amivel érdemes lesz számolni, főleg, ha pályázati feltételek is adottak lesznek hozzá.

7. Településüzemeltetés
A vonatkozó törvény szerint ide tartoznak a köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása.

Településünk nagy zöldterülettel rendelkezik, ami miatt – szezonálisan – a terület-karbantartási munkálatok teszik ki az önkormányzati tevékenységek nagy részét. Az utak és járdák minősége változó, részben felújított, de vannak olyan területek, ahol a következő években elengedhetetlen lesz a fejlesztés. Jelen feladat olyan tevékenységeket foglal magába, ami ciklikusan megjelenik az önkormányzatok többéves működésében.

Célok

1. Közterület-fenntartási géppark bővítése a gyorsabb munkavégzés céljából. Emberállomány és fenntartási költségek racionalizálása évenként. A jelenlegi anyagi helyzetből fakadóan az önkormányzat nem teheti meg, hogy külsős cég teljes bevonásával oldja meg a közterületek karbantartását. Ennek érdekében saját foglalkoztatottakkal, eszközpark bővítésének lehetőségével kell a feladatkört megoldani.

2. Önkormányzati utak, járdák további fejlesztése pályázati és egyéb forrásokból. A jövőben a kiadások és bevételek mérlegelése után, a bevételi források növelésével aktívabban kell a hálózatunkat fenntartani. Kiemelendő, hogy több olyan külterületi út is önkormányzati tulajdonban van, aminek a fenntartása az elmúlt időszakban nem történt meg (pl. terminál felé vezető út, annak vízelvezetése). Jelenleg magas költségek mellett valósítható meg. A ciklusban célszerű a fokozatos fenntartás és üzemszerű állapot visszaállítás minden ilyen területen.

3. Lakótelepi parkolási lehetőségek bővítése fokozatosan többéves átfutással. Napjainkban egyre több család rendelkezik gépjárművel, sok esetben többel is. Eredetileg kialakított parkolóhelyek száma már nem elégíti ki az igényeket, ezért szükségszerű – közlekedés-biztonsági szempontból is – újabb parkolóhelyek kialakítása, ill. meglévők bővítése.

8. Egészségügyi alapellátás
Községünkben vállalkozás keretében orvosi, védőnői és fogorvosi ellátás működik, valamint gyógyszertár is található. Az épületek megfelelően felújítottak, A háziorvosi és a védőnői szolgálat épülete és eszközállománya az elmúlt években – pályázat keretében – önkormányzat által  fejlesztésre került. Jelen pontban nem kerülnek célok meghatározásra.

9. Óvodai ellátás
Az Önkormányzat fenntartásában működik a Taszári Napsugár Óvoda és Bölcsőde. Nemrég az intézmény tetőépítésére elnyert pályázat megvalósításához a támogatáson felül nincs elegendő önkormányzati forrás. Ezért az a benyújtott pályázat feltételei szerint nem valósítható meg. Az intézmény keretein belül működik a gyermekétkeztetés is, mely a bölcsődei és az óvodai ellátásban résztvevő gyermekeken kívül az általános iskolai diákok étkezését is biztosítja.

Célok

1. Óvodai fejlesztési projekt módosítása a támogatási összeg felhasználása érdekében. A pályázatra benyújtott műszaki tartalom a támogatási összegen felül további, nagyjából 15 millió saját forrásra lenne szükség, ami nem áll rendelkezésre az Önkormányzatnak. 2013-ban részletes felmérés készült az épületről, mely tartalmazza azon felújítása elemeket, melyek segítségével korszerűsíthető az épület. Ennek figyelembevételével kell a műszaki tartalmat módosítani.

2. Konyha fejlesztése. pályázati lehetőség függvényében egy korszerű, gyermek és szociális étkeztetésre is alkalmas konyha építése-felújítása-bővítése a cél. Ennek érdekében költséghatékonyság elemzése mellett célszerű megvizsgálni egy önkormányzati vállalkozás létrehozását a vendégétkeztetések céljával – a felhasználási kör megvizsgálásával (pl. jelenlegi vállalkozók, helyi dolgozók, új ipari park beruházás eredményével újonnan betelepülő vállalkozások…).

3. Óvodai, bölcsődei udvar fenntartása. A kopó, elhasználódó eszközök fokozott állapotfenntartása, korszerűsítése.

10. Kulturális szolgáltatás
Az önkormányzati épületen belül található az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT), amely magába foglalja a színháztermet és a könyvtár is, amely a lakosság közművelődésének színtere. Az önkormányzat mellett egy régi, használaton kívüli strand. A strand megszüntetésével, annak helyén szabadtéri programok megrendezésére alkalmas területet célszerű kialakítani.  A volt laktanya területén található óvoda mögötti csarnok, mely az elmúlt években helyt adott a falunapi rendezvényeknek. A következő 5 évben ezeket a helyeket kell felújítani, karbantartani, fejleszteni.

Célok

1. Az épület mellett lévő „strand” terület átépítése közösségi térré. A medence állapota balesetveszélyes, és a felújítása gazdaságtalan, nyitásához, üzemeltetéséhez jelentős saját forrásra lenne szükség. Évek óta „csúfítja” a lakótelepi környéket. Amennyiben pályázati lehetőség nyílik rá, a medence feltöltésre kerülne, és a területén egy kültéri közösségi tér kerülne kialakításra, ahol az IKSZT és a helyi egyesületek is szervezhetnek rendezvényeket. Cél egy zúzottköves felület (ami alkalmas a későbbiekben akár szilárd burkolat elhelyezésére), ill. kisebb kerti kiülőkkel, esetleges épített színpaddal.

2. Színházterem felújítása. A nagyterem fenntartása jelentős költségekkel jár, melyeket fejlesztéssel tudunk csökkenteni. A fűtésrendszer korszerűsítése elengedhetetlen. A berendezések felújításra, cserére szorulnak. Szükséges új asztalok beszerzése, a meglévő székek felújítása, a világítási rendszer cseréje, a hangosítási rendszer beszabályozása. Indokolt a színpad, az öltöző és a színpadi függönyrendszer felújítása is.

11. Szociális szolgáltatások
Az szociális alapszolgáltatási feladatokat 19 településsel együtt az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás látja el. A szoros kapcsolattartás elengedhetetlen a megfelelő működéshez.

Célok

1. Az intézmény felújítása. Az alapszolgáltatási központ helyi épületének fenntartása jelentős, kb. 2 millió forint közüzemi költséggel jár. Oka elsődlegesen az elavult fűtési rendszer, a határoló szerkezetek gyenge hőtároló képessége. Amennyiben lehetőség nyílik rá, a helyi védelem alatt álló épületet fel kell újítani.

12. Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás
A településünk igen nagy vízgyűjtő területtel rendelkezik, mely a Kapos-folyó felé lejt. Ezáltal a Toldi utcai és Széchenyi utcai árkok erős esőzés idején nem megfelelően látják el funkciójukat. Ennek nem csak az árkok kialakítása, hanem a nem megfelelő kapubejárók kialakítása is az oka. Szükséges teljes vízgyűjtő terület feltérképezése a fejlesztések érdekében.

 Célok

1. Vízkár-elhárítási terv készítése. A vízgyűjtő terület alapján a csapadékvíz elvezetési hálózatot felül kell vizsgálni. Több esetben is burkolt árok kialakítására lenne szükség.

2. Vízelvezető árkok fenntartása. A fenntartása a jelenlegi önkormányzati szabályozás alapján mind az önkormányzat, mind a lakosság feladata. Az önkormányzat eszközparkjának bővítésével lehetőség nyílhat a megfelelő állapotok fenntartására.

3. Vízelvezető árkok fejlesztése. pályázati lehetőség függvényében egy részletes tervezéssel egyes utcák árkát burkolni, esetleg szélesíteni, átalakítani kell, valamint a kapubejárókat is cserélni kell. Ez egységesebb képet adna a településünkről is.

A külterületi vízelvezetéseket, főleg a 61-es út alatt átkötő, Kapos-folyóba vezető árkokat is felül kell vizsgálni. A vízrendezés során figyelemmel kell lenni a laktanya és a repülőtér csapadékvíz-elvezetésére is.

13. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatok
A gépjárműadó 2020. évben teljes egészében elvonásra kerül. A központi intézkedés miatt önkormányzatunk jelentős bevételi forrástól esik el.  Az adózási feltételek állandó változása miatt célszerű olyan, fix bevételi forrás biztosítása, ami hosszú távon megadja a kellő pénzügyi biztonságot. Természetesen rengeteg egyéb feltételnek teljesülnie kell ehhez, de hosszú távon megoldást adhat a forráshiányokra, és a pénzügyi mérleg pozitív irányba mozdítására.

Célok

1. Rosszabb állapotba lévő volt laktanyai ingatlanok értékesítése. Jelenleg a volt laktanya területén, a Laktanya utcai épületeket hasznosítani kell. Az Önkormányzat csak jelentős pénzügyi ráfordítással érhetné el a leromlott épület fejlesztését, amelyre önkormányzati forrás nincs. Ezért célszerű az önkormányzati feladatellátást nem szolgáló épületeket értékesítésre kijelölni. A bevételből a költséghatékonyan felújítható viszonylag jó állapotban lévő és bérbeadás céljára hasznosítható épületeket kell fejleszteni.

2. Jobb állapotban lévő volt laktanyai ingatlanok bérbe adása.  Az ingatlanértékesítésből befolyó bevételt a még használható, könnyen felújítható épületekre kell fordítani, majd azokat a bérbeadás útján kell hasznosítani.

14. Sport, ifjúsági ügyek
Önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények jelenleg kihasználatlanok. Egy „félig” felújított sportcsarnok, öltöző és egyéb helyiségek, ill. egy sportpálya biztosítja a lakosság sportolási igényeinek kielégítését.   A településünkön nincs olyan sportegyesület, és ifjúsági klub, amely az aktív sportélet szervezője lehetne.  

Célok

1. Sportcsarnok fokozatos kiadása. A sportcsarnok használatát és működési rendjét az önkormányzat 2020. év elején szabályozta. Ez alapján az épület részleges kihasználása – bérbeadás útján - megkezdődött.  A bérleti díjak részben fedezik az üzemeltetési költségeket. A sportolni vágyó lakosság igényeinek felmérése alapján biztosítani kell a helyben lakók ingyenes sportolási lehetőségét. Hosszabb távon konditerem működési feltételeit is meg kell teremteni.

2. Sportcsarnok továbbfejlesztése üzemeltetési költségek csökkentésére. Az elmúlt években a szociális rész, valamint az épület fűtési rendszere felújításra került. A nyílászárók elavultak, a falak szigeteletlenek. Ez jelentős hőveszteséget okoz a tornatermi épületrészben.  A korábban megkezdett fejlesztéseket – amennyiben pályázati forrás lesz rá – a teljes körű felújítás érdekében folytatni kell.

3. Sportkör létesítési feltételeinek biztosítása. Jelenleg a településünkön nincs aktív sportkör, ami a fiatalok csapatszintű sportolását biztosítaná. Óvodai és általános iskolai szervezésben többféle sportot is űzhetnek a gyerekek, azonban 14 év felettieknek helyben nincs lehetőség csapatsportolásra. Amennyiben a fenti célok teljesülnek, megfelelő segítséggel és társadalmi munkával támogatni kell egy sportkör megindítását és fenntartását annak érdekében, hogy valamennyi korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő.

15. hulladékgazdálkodás
A Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással együtt működve történik szervezett módon a településünkön a települési hulladék elszállítása, amelynek keretében a zöldhulladék elszállítására is van lehetőség, de kevesen élnek vele. A szervezett hulladék elszállítása mellett a lakosság a települünk határában lévő hulladékudvar ingyenes szolgáltatását is igénybe vehetik.

Célok

1. Zöldhulladék összegyűjtése, elszállítása, komposztálási lehetőségek biztosítása. Elsősorban A lakosság környezettudatosságának fejlesztési érdekében hirdetni és támogatni szükséges a meglévő ingyenes szolgáltatásokat. Az itt élőknek fel kell ismerni ebben rejlő lehetőséget. Igény szerint további komposztáló ládákat kell osztani a lakosságnak. Hosszútávon célszerű megvizsgálni egy helyi, önkormányzati komposztáló kialakítását, annak működési feltételeit és üzemeltetési költségeit. Településünk kettős múltjából adódóan vita tárgyát adja a nem megfelelő kerti hulladékok égetése és a szabálytalan tűzgyújtások. Pályázati úton megvalósuló települési komposztáló üzemeltetésével az időszakosan engedélyezett égetés minimálisra csökkenthető lehetne, és akár üzleti céllal a szomszédos településeknek is nyújthatunk e körben szolgáltatást.

IV. Egyéb kiegészítés
A Gazdasági program készítésekor egy ún. koronavírus söpör végig a világon, köztük hazánkban is, ezért 2020.03.11-én Magyarország Kormánya az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. Ennek következményeit még nem látjuk, nem tudjuk miként hat a működésre, a költségvetésre és egyéb elképzelésekre. Ezért célszerű a Gazdasági Programot időközönként felülvizsgálni.

Taszár,2020.04.28.

                                                                                                                                           Varjas András

                                                                                                                                           polgármester